Lakásfelújítás egyedi bukósisakkal

A férjemmel egy nagy lakás átalakításon vagyunk túl. Egész pontosan a családi házunk korábban kihasználatlan tetőszintjét hoztuk olyan állapotba, hogy az lakható legyen. Ennek az az oka, hogy ha majd gyerekeink lesznek, akkor szeretnénk, ha lehetnének külön szobáik az emeleten, mert a földszinti részen nem tudtunk volna egyetlen szobát sem áldozni erre. Úgyhogy erre gyűjtöttünk már egy jó ideje, és most végre megvalósult a felújítás. Négy szoba lett így az emeleten, egyet fürdőszobának alakítottunk, kettőt gyerekszobának, a negyediket pedig egyfajta mindenes, játszószobának.  A férjem ugyanis imád play stationön játszani, meg elvonulni, ha átjönnek hozzánk a barátaink, és ilyenkor mindig a nappaliban zajongtak. Ott fent legalább egy kicsit el tudnak vonulni előlem.

Ezt a szobát a barátom, vagyis már férjem, mindenképpen úgy akarta berendezni, hogy az egy igazi hangulatos, játékszoba legyen, kifejezetten férfiak számára. Ehhez szerzett rengeteg posztert a kedvenc zenekarjaikról, sportolóikról, a sarokba beállította ősrégi, nagyapjától kapott öthúros basszusgitárját, beszerzett hangfalakat erősítővel, hogy kedvenc zenéiket bömböltethessék, és persze egy új lapos tévét, hogy a legjobb körülmények között nyomhassák a videójátékokon a motorversenyeket meg focimeccseket.

És ha már motorverseny, akkor ehhez kapcsolódóan is volt egy ötlete, amiből nem akart engedni. Maradt ugyanis egy nagy hely az egyik polc tetején, és már hétrét görnyedtünk, de nem tudtuk eldönteni, hogy mit tegyünk oda, ami illene a szoba hangulatához, igazán férfias lenne, s mellé még tényleg jól is mutatna egy ilyen férfiaknak készült bűnbarlangban. Eleinte azon gondolkodott, hogy odarakja a világító horror maszkját, amelyik valamelyik nagyon régi (és egyébként nagyon rossz) horrorfilm gyilkosának az arcát idézte, de ez több okból sem volt jó. Egyrészt nappal a polcon hülyén mutatott, és továbbra is üresnek hatott az egész, másrészről pedig ha éjjel léptem a szobába, frászt kaptam tőle. No, habár nem vallotta be, szerintem ő sem nézett rá szívesen esténként. Ezt pedig abból gondolom, hogy az első adandó alkalommal, amikor felhoztam neki, hogy talán mégsem ez volt a legjobb megoldás, nagyon könnyen, szinte azonnal megadta magát, és bement, hogy levegye a foszforeszkáló maszkot onnan.

Szóval maradt a nagy üresség azon a polcon, a boltokban pedig hiába nézegettünk, soha nem találtunk megfelelő dekoratív elemet. Én persze javasoltam néha lányos dolgokat is, sólámpát, lávalámpát meg ilyeneket, de ezekről hallani sem akart. Bizonyára nem illett volna bele a férfias szoba összhangjába, és megtörte volna a videójátékkal és sörözéssel eltöltött esték macsós atmoszféráját.

Lényeg a lényeg, végül amikor egy este ketten játszottunk ott – mert azért én sem vetem meg a play stationt nő létemre –, megjegyeztem neki az egyik motorversenyes játék kapcsán, hogy milyen szép az a bukósisak, ami az én karakterem fején van. És már nem emlékszem pontosan hogyan, de innen jött az ötletünk, hogy kellene egy egyedi festésű motoros sisakot tennünk arra a polcra, mert az illene a szoba hangulatához, már csak azért is, mert nem sokkal a polc mellett lóg a falon egy Valentino Rossi poszter is egyébként.

Másnap utánajártunk, hogy milyen árban és hol lehetne vajon egyedi, saját elképzelés alapján festetett sisakokat csináltatni. Ehhez persze tudtuk, hogy vennünk kell egy új fejvédőt is, hiszen a barátom a sajátját annyira szerette, hogy nem akarta kiállítási tárggyá avanzsálni. Úgyhogy megnéztük azt is, milyen a legolcsóbb, amit erre a célra be tudunk szerezni, hiszen ellenben a motorozással, egy dísztárgyhoz nem szükséges megfizetnünk a minőséget.

Olvastunk aztán sok-sok tanácsról a sisakok lefestésével kapcsolatban, sok honlap azt írta, magunk is megoldhatjuk ezt a dolgot, de végül belefutottunk az úgynevezett airbrush technikával festett bukósisak festésbe egy rettentő jó és informatív honlapon, amit megpillantva azonnal tudtuk, hogy ez az, amire nekünk szükségünk van. Ám ez a technika nem elvégezhető otthonról. Sőt, ez már tekinthető egyfajta művészetnek, hiszen nagyjából úgy kell elképzelni, mint a tetoválókat, akik nehéz felületre különböző figuratív mintákat festenek fel a lehető legnehezebb módozatokon. Igen, jól sejtitek, ez már művészet. Márpedig ha igazán jó dekort akartunk, akkor mi is tudtuk, hogy ezt nem magunk fogjuk elkészíteni, hanem szakember kezeire kell bíznunk a dolgokat. Úgyhogy örömmel jelenthetem be, hogy az üres polc már nem sokáig üres, ugyanis rendeltünk egy egyedi mintát a sisakunkra, méghozzá olyat, amin a férjem kedvenc zenekara van. Na ettől tutira lehidalnak majd a barátaink, amikor átjönnek.

És ha már a honlapon jártunk, a barátom nem mellesleg azt is megtudta, hogy a bukósisakokat cserélni kell bizonyos időközönként, hiszen a sokévi használat után már korántsem biztos, hogy ugyanolyan hatékonysággal véd, hiszen a plexi megkarcolódhat, a sisak egyéb részei pedig elkophatnak.

Hogy mi mindenre nem kerül sor egy lakásfelújítás alkalmával!